A Groupama Aréna épületgépészeti rendszerei
Egyedi és fenntartható épületgépészeti megoldások

Lantos András
okl. gépészmérnök, vezető tervező,
ügyvezető igazgató,
LANTERV Kft.

A stadion jellemző adatai

A stadion befogadóképessége 22 000 fő, ami az ülő- és álló- helyek számától függően kissé változhat. A belső terek, amelyeket az épületgépészeti rendszerek ellátnak, 29 000 m² alapterületűek, a stadion UEFA előírás szerint készült és BREEAM „good” minősítést kapott.

A fejépület alsó szintjein háromszintes mélygarázs létesült, a földszinten múzeum, kávézó, öltöző, étterem, konyha, az emeleten rendezvényterek kaptak helyet, ezenkívül VIP lelátókat, sky boxokat alakítottak ki, amelyek bérbe adhatók.

A gépészeti berendezések a lapos tetőn kaptak helyet, hiszen az épület tulajdonképpen lapos tetős a látszat ellenére, a ferde fém burkolat csak esővédő és esztétikai szerepet tölt be. Az épület mellett ciszterna létesült a szürke vízellátás számára. Erre azért is szükség volt, mivel záportárolót kellett létrehozni a csapadékvíz elvezetésére, a főcsatorna befogadóképességének a korlátai miatt. A pálya gyepfűtést kapott.

A stadion épületgépészeti berendezései

• A létesítmény hőellátását kondenzációs gázkazánok biztosítják, együttes teljesítményük 1980 kW.

• 11 komfort légtechnikai rendszert és számos más szellőző rendszert terveztünk.

• A vizes hűtési rendszer teljesítménye 1510 kW. A WC öblítésre és öntözésre esővizet hasznosítottunk.

• A garázs CO- és vészszellőzését JET ventilátorokkal alakítottuk ki, reverzibilis üzemben.

• A használati melegvíz előmelegítésére napkollektoros rend- szer létesült.

  • A pályafűtés teljesítménye 1150 kW, konkrétan a REHAU technológiájával készült.

• A csapadékvíz-elvezetés a körbefutó folyókákból vákuumos rendszerű.

Az épületgépészeti megoldások részletesen

Mivel az épület nem szokványos rendeltetésű és kialakítású, szükséges volt a speciális megoldások megtalálása, de természetesen vannak szokványos épületgépészeti megoldások is.

Az egyedi megoldások között meg kell említeni a szellőző berendezés tetőből nem kinyúló légbeszívó és kifúvó elemeit, a tetőbe besüllyesztett légudvarokat. Ennek a megoldásnak elsősorban esztétikai okai voltak. A kifúvások és beszívások elhelyezésénél ügyelni kellett arra, hogy a kifújt szennyezett levegő ne kerüljön vissza a beszívó légcsatornába.

Az alábbi képen a tetőbe süllyesztett légudvar látható.

A légcsatornákat a rácsos tartók között helyeztük el. Nagy ki- hívás volt a 13 légtechnikai rendszer elhelyezése a tető tartószerkezetében, valamint a befúvó és elszívó nyílások elhelyezése.

A tetőn kialakított nyílásokba a képen látható, kb. fél méter magas szelemeneket építették be, amelyek az utcáról nézve a tető látszatát keltik.

A folyadékhűtők kifújt, meleg levegőjét légterelő szerkezettel a tető szintjéig vezettük fel, ami megakadályozza azt, hogy az a beszívó oldalra jutva rontsa a gép hatékonyságát.

Az egyedi megoldások közé sorolom a garázs hő- és füst- elvezetését alagutakon keresztül, CO-szellőzéssel kombinálva, JET ventilátorokkal. A ventilátor két füstcsappantyúval csatlakozik a nagyméretű aknára. A füstöt kivittük a telekhatáron kívülre, ott egy rácson keresztül fújjuk ki a szabadba, illetve szívjuk be a légpótlást. A garázsszinteket megfeleztük, amelyik féltérben tűz van, ott indul meg a füstelszívás, a másikban a légpótlás.

Megemlítem a használati melegvíz vegyi úton végzett legionella fertőtlenítését. Ez nem volt elvárás, először itt próbáltuk ki. A következő képen az adagoló rendszer készüléke látható.

Az épület tetején nagyméretű járható folyóka készült az eső- vizek felfogására, melyben az épület körbejárható. Egy nagy felhőszakadásnál hatalmas vízmennyiség zúdul le, ami statikai szempontból sem elhanyagolható. A folyóka alján találhatók a vákuumos esővíz elvezetés összefolyói.

A pályafűtés hőcserélővel kapcsolódik a kazánokra, hiszen a pályafűtés víz-glikol közeggel üzemel a fagyveszély miatt. Létezik olyan pályafűtés is – nem itt valósult meg –, ami villa- mos üzemű, sőt olyan is van, ahol az erre a célra telepített gázkazán égéstermékét vezetik be a dréncső-hálózatba. Előnye, hogy a dréncső-hálózat amúgy is kiépül a vízelvezetés céljára és az égéstermékben lévő nitrogénoxidokat a fű műtrágyaként felhasználja. Az égéstermék nem olyan töménységű, hogy magát a sporttevékenységet akadályozza vagy korlátozza, ezért azt gondolom, nagyon jó megoldás.

Gondot okozott a kazánház hasadó-nyíló felületének a kialakítása. Erre azért volt szükség, mert az épület tömegek tartózkodására szolgál. Úgy kellett elhelyezni, hogy a tető védelmében robbanjon ki, így a kirepülő anyagok nem a sétányra hullnak.

A következő kép a második emeleti rendezvénytér légtechnikai berendezéseit mutatja. Itt a levegő bevezetését sugárfúvókákkal oldottuk meg, amelyek nagy indukcióval a levegőt el tudják juttatni a homlokzatig. Ezenkívül fancoil készülékeket terveztünk, amelyek légbefúvóit úgy méreteztük, hogy le tudnak fújni 6 m mélységbe. A kisebb belmagasságú terekben más anemosztátokat, perdületes befúvókat alkalmaztunk.

Összegzés

A tervezés során igazodnunk kellett a szűkös anyagi lehetőségekhez. Ettől függetlenül sikerült jól és gazdaságosan üzemeltethető gépészeti rendszert tervezni az egyik legpatinásabb magyar futballcsapat számára. A tervezés során csak a saját szakmai tapasztalatunkra támaszkodhattunk. Az ehhez az épülethez kitalált egyedi megoldásokkal azonban az épület világviszonylatban is megállja a helyét.

Az elkészült stadion a már említett BREEAM Good minősítés mellett Építészeti Nívódíjat nyert és első lett a The Stadium Business Awards-on, 2015-ben.